A tápláléklánc csúcsa: a gyöngytyúk nyakék

Változatok afronyúl témára

Elhussant a Húsvét is...szerencsére a hervadás veszély is elhárítva (mármint az enyém)...a blog viszont már egy ideje kornyadozik, hervadozik ..szóval loccsantok egy kis alkotmányt én is ide, ehun e!...

Fentebbi afronyulam a nyulas kiállításra készült, de úgy meghatott, hogy nálam maradt...elég vicces mindig amikor az ember ábrázol valamit úgy hogy előbb lesz kész minthogy kieszelné mit is akar rajzolni..aztán lehet spekulálni persze honnan jött a jelenés. Az bizonyos, hogy valami XXL-es holmit már rég szeretettem volna ráadni  kettődében valakire...overszájz a divat, ahogy anyám mondogatta volt- bizonyítván (ANNO)ezzel a divat világában jártasságát.

A lentebbi meg később készült és hát ő is otthon ropja.

Sokat nem is csacsorásznék róla..az ecoline ezt hozta ki belőlem, még azt se tudom egy torzsa szülöttei-é ezek ketten...

Egyik fülem Csomolungma, másik fülem K2...

-Ez nekem magas... motyogja valaki ott a háttérben és milyen igaz! Jó régen egyszer nyáron kezembe akadt Sir Edmund Hillary Kockázat nélkül nincs győzelem című kötete, strandon olvasgatni efféle önmeghaladó alakokról, Tenzing Norgajról(milyen jó név) nem is volt ám rossz, én is meghaladtam önmagam azzal, hogy egy unalmas szagú könyvet szeretettel olvastam végig és most végre kicsúcsosodott ebben a fülhegyezésben...amúgy összetett az eme vidék iránti vonzalam, most úgy elmélázok rajta...hogy van e tényleg vagy csak egy kultúrkör hagyománya...hmmm, yeti, serpaizom csoma(!)stb...no de kérem figyeljék meg a rövid végtagok ellenére kifejező testtartást!

Eb önmaga ura s inkább sápadt, mint fakó..

Ez a kép is egy paszpartú melléktermék...sokáig sápítozott a képbányában, mire meg-ki-fejtettem. De lehet csak a felszínig jutottam...a mélyfúrásokat a szakemberekre bízom, azonban a kétdé furcsa dolog ám, szóval nem invesztálnék nagyobb összegeket ebbe a kalandba...bár a szakik ezt eldöntik.

Egy nyitott könyv az életem....

s tessék mégsem olvasható a szöveg

Korai setét...

a paszpartúzás mindig fesztültségeket szül bennem...ezért aztán a nyesedékre rajzolok ott helyben...közeledik dec. 6 és a remélhetőleg nem ennyire kaparóska féldekák.

Urbánus disznóeb a flaszteren...

...kipufogó gázokat ereget és szakit kápráztat

Galiba

Beleőrült, hogy önmaga orrát akarta megszagolni...

Az előző rajzzal szomszédos darab...
vannak ilyen pillanatok, amikor lepár(o)lódik egy ilyen mély dráma-
aztán maradhatna a fiókban...
vagy tuszmákoljuk csak be abba szelencébe vagy alá,
de É. olyan jóízűen vinnyogott rajtuk,
hogy felbátorodtam a megosztást illetően...:)

erről a témáról nemigen hall az ember...talán életeket ment egy ilyen tényfeltáró mű!

Tábortűz...

Egyszerű kis vonal rajzok egy átvirrasztott éjszaka melléktermékéből kiszakajtva...ez a mályvacukorsütögetős nagy amcsi éjszaka, fenyves stb.képzetének hatása  minden egyéb efféle járulékkal meg egy kis saját bolondos emlékanyaggal kiegészülve.

Van itten a szomszédban egy városszerte híres baromfiáruda- grillszekcióval...talán őket érdekelheti még ez a rajzocska :)

egy idős nyúl szülőföldjére visszatérvén, transzba kerül- mindeközben kisunokája szólni próbál neki saját jelenéséről

egy klasszikus...

Nem kellett volna megtanítanom szaxofonozni...

Van, hogy az ember azt gondolja vagy inkább úgy érzi, hogy valamit nem kellett volna megtennie..
A tudás átadása felelősség, a tanítvány túl tehet mesterén, aztán a mesternek kell túltennie magát ezen...vagy azon...ami talán itt is történt..

De ősz van itt is,ott is s még tán amott is, maradjunk ennyiben...

Ha egy neutronnal találkozom, akkor azt képes vagyok elnyelni...

a magyar rádió műsorát hallgatva ütötte meg a fülem ez a mondat töredék, miközben ezt a kalapos halat rajzoltam.
Sok minden találkozik itt...cápali és cápeti...ugye bár elvileg mindketten kopoltyús zseniként lettek reklámozva, de egy kis surda, meg minden ami a bőrkalappal kapcsolatos, gyena a krokodil...
és mégis a ez is kiskalap visszajön a XXI századba, de most nyugatról lopakodott be..

mindenesetre élvezem az áltudományos blődlit.

Most oha mohosodás véged

Öntsünk tiszta vizet a pohárba,
aztán hígítsuk szómorzsalékkal,
válasszon a víz...ahogy tetszik

ez lesz,

bocs blog, hogy gumikesztyűs kézzel bántam veled

hintalóugrással előre a sárga úton..
jól áll, ha jól járok:)

csókolom

Nem szeretem, ha lecicáznak!

Áhá, szóval valami ilyesmiről van szó!